Rágalmazásért börtön? – Volt bíróval beszélgettek a határokról és következményekről
A kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt, hogy aki pedofíliával rágalmaz, annak börtönben a helye. De valóban járhat börtön Magyarországon a rágalmazásért? Egy YouTube-videóban erről kérdeztek meg egy volt bírót, aki ma ügyvédként dolgozik.
A kormányinfón elhangzott kijelentés szerint a Büntető törvénykönyv egyértelműen szabadságvesztéssel szankcionálja a rágalmazást és a becsületsértést. A műsor vendége, Lacó Adrienn volt bíró, jelenleg ügyvéd, részletesen elmagyarázta, mit is jelent ez a gyakorlatban.
Elmondta: rágalmazásnak minősül, ha valaki másról a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel vagy ilyen tényre utal. Bár a törvény alapesetben egy, minősített esetben akár két évig terjedő szabadságvesztést is lehetővé tesz, a tényleges börtönbüntetés rendkívül ritka. „Nem szokás börtönnel büntetni, főleg nem büntetlen előéletűek esetében” – hangsúlyozta.
A beszélgetésben arra is kitért: sokan tévesen gondolják, hogy csak valótlan tényekkel valósulhat meg a rágalmazás. Valós tény közlésével is megállhat a bűncselekmény, ha az a becsület csorbítására alkalmas. Az elkövető csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja az állítás igazságát, és azt közérdek vagy jogos magánérdek indokolta.
Szóba került a közszereplők tűrési kötelezettsége is. Bár a politikusoknak többet kell elviselniük, a magánélet, a szexuális szokások vagy súlyos bűncselekményekkel – például pedofíliával – kapcsolatos híresztelések náluk sem férnek bele. „Egy politikusnak többet kell tűrnie, de nem mindent” – emelte ki a volt bíró.
A videóban arról is beszéltek, hogy a közösségi médiában egyre gátlástalanabb vádaskodások jelennek meg, ám ezeknek gyakran nincs kézzelfogható következménye. Míg egy szerkesztőség nagyobb felelősséget visel, addig egy magánszemély posztjai ritkán vezetnek komoly hatósági intézkedéshez.
Végül a szőlőutcai javítóintézet ügye is szóba került. Lacó Adrienn szerint a legnagyobb felelőssége a hatóságoknak van: ilyen ügyekben azonnali, alapos vizsgálatra lenne szükség, mert minden késlekedés újabb gyermekek veszélyeztetését jelentheti.
A beszélgetés összességében arra világított rá, hogy a jog eszköztára adott, de a gyakorlatban ritkán alkalmazzák a legsúlyosabb szankciót, a börtönt. A közbeszédben viszont egyre nagyobb kérdés, hogy hol húzódik a határ a szabad véleménynyilvánítás és a becsületet sértő rágalmazás között.