Szőlő utcai botrány: rágalom, bizalmi válság vagy politikai fegyver? – heves vita a stúdióban
A Szőlő utcai javítóintézet körül kirobbant ügy egyszerre kavarta fel a közéletet és a közvéleményt. A stúdióban megszólaló újságírók és szerkesztők arról vitáztak, hogy mindez puszta „rágalomkampány”, vagy valóban egy évtizedek óta lappangó ügy rendszerszintű következménye. A vita során előkerült a rendőrség felelőssége, a politikai kommunikáció hiánya, és az is, hogy miként használja fel az ellenzék a történteket.
„Ez több mint pletyka” – a vita kiindulópontja
„Nem gondoltam volna, hogy a pedofília témája válik a kampány fő csataterévé, de most úgy tűnik, erre fordulunk” – indította a beszélgetést a műsorvezető.
Kacsó Dániel (Mandiner) szerint az ellenzék „ráült” a Szőlő utcai ügyre, és „rágalom-lufit” fújt belőle. „A közösségi médiában szakmányban jönnek a névtelen kommentek, és tolják tovább ezt a narratívát. Ez már nem politikai kérdés, hanem egy klasszikus lejárató hadjárat” – fogalmazott.
Erre válaszul mások azt hangsúlyozták: az ellenzék pontosan azt teszi, ami a dolga. „Ha a Fidesz 2002 és 2010 között ellenzékben volt, akkor is hónapokig élt pletykákból és nem alapos híresztelésekből. Most ugyanezt látjuk, csak éppen fordított előjellel” – hangzott el.
Rendőrség, kormány, bizalmi hiány
A beszélgetésben többen rákérdeztek: hogyan fordulhatott elő, hogy 15 éven át nem történt semmi, miközben voltak bejelentések és gyanúk. „Kellett, hogy legyen valaki felette, aki védte” – vetette fel az egyik újságíró.
A vita itt fordult át az intézményi felelősség kérdésébe. Miért az igazságügyi miniszter mutatott be jelentést, miközben a rendőrség és az ügyészség feladatköre lenne a nyomozás és a tájékoztatás? „Hol van a belügyminiszter?” – hangzott el élesen.
A résztvevők abban egyetértettek, hogy a lassú és hiányos kommunikáció bizalmi vákuumot teremtett. „Az állampolgár azt látja, hogy 15 évig nem történt semmi, majd most hirtelen előkerül egy botrány. Nem csoda, ha azt hiszi, hogy valamit el akarnak fedni előle” – mondta egy hozzászóló.
Rágalom vagy kampányfegyver?
A Fidesz politikusai szerint „az elmúlt 35 év legsúlyosabb rágalmazási ügyéről” van szó. Mások arra emlékeztettek: korábban Juhász Péter is hasonló rágalmazási perekben bizonyította igazát.
Az ellenzék részéről Magyar Péter egyenesen Orbán Viktor felelősségét vetette fel, és politikai következményeket sürgetett. A kormánypárt szerint azonban a sugalmazások megalapozatlanok. „Ez egy profi ellenzéki kampány lenne? Hol voltak az elmúlt 15 évben, amikor minden feldobott labdát elhibáztak? Most hirtelen megtáltosodtak?” – hangzott el ironikusan.
Előzmények és bizalmi válság
A vita során felidézték a tavalyi köztársasági elnöki botrányt is. „Tizenöt hónap telt el, és a kormány sem adott világos válaszokat. Ez csak tovább erősíti a gyanút, hogy a mostani ügy is egy olyan szőnyeg alá söpört történet, ami időről időre előkerül” – mondta az egyik résztvevő.
Mások szerint azonban felelőst már talált a politika: a volt köztársasági elnök lemondott, és az ügynek megvolt a politikai következménye.
Két ügy, két értelmezés
A vita végén a felek abban sem értettek egyet, hogy egy vagy két ügyről beszélünk-e. Az egyik szál a konkrét bűncselekmények gyanúja, amelyben már van előzetes letartóztatás. A másik a politikai felelősség, ahol a rágalom és a kampányfogás keveredik.
Abban azonban mindannyian egyetértettek: az eljárást gyorsan és átláthatóan le kell folytatni. Ha ez nem történik meg, a közvéleményben csak tovább nő a bizalmatlanság, és az ügy könnyen a választási kampány egyik legfontosabb fegyverévé válhat.