Szőlő utcai botrány: érzelmi lavina söpörhet végig a politikán
Milbacher Dániel politológus szerint a Szőlő utcai ügy „nagyon rosszkor jött” a Fidesznek. A kormány épp a Tisza Párt adóügyére épített kampányt, és a nemzeti konzultációval akarta napirenden tartani saját témáit. Ehelyett azonban egy olyan botrány robbant be, amely érzelmi alapon mozgatja meg a közvéleményt, és amelyben a Fidesz védekezésre kényszerül.
Miért tekintik sokan súlyosnak az ügyet más botrányokhoz képest?
A politológusi értelmezések szerint a gyermekeket érintő bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek különösen erős érzelmi reakciókat váltanak ki, és túlmutathatnak a hagyományos politikai szekértáborokon.
Felmerült, hogy a közvélemény egy része bizalmatlanságot érezhet, és úgy gondolhatja, hogy a kormány titkolózik. Az ilyen érzések – ha elterjednek – tovább gyengíthetik az államba és az intézményekbe vetett bizalmat.
Politikai elemzők arra is emlékeztettek, hogy a kormánypártnak korábban is voltak hasonló tematikájú ügyei, amelyek komoly politikai következményekkel jártak.
A kormányzati narratívák és ellenlépések
-
Átkeretezés: A kormányoldalon Tuzson Bence háromoldalas jelentése került előtérbe, amely a vita más mederbe terelésére törekedett, nemzetközi összeesküvést és puccskísérletet említve.
-
Külső ellenség keresése: Politológusok szerint a Fidesz gyakran használ félelemkeltő narratívákat (külföldi titkosszolgálatok, migráció, nemzetközi befolyás), hogy elterelje a figyelmet.
-
Más kampánytémák: A Tisza-adó, a migrációs fenyegetés és a nemzeti konzultáció is kommunikációs eszközként jelent meg, ám több elemző úgy véli, ezek nem tudják háttérbe szorítani a gyermekvédelemmel kapcsolatos felháborodást.
Az ellenzék és a társadalom reakciói
-
A Tisza Párt és Magyar Péter napirendre vették az ügyet, de nem tették központi kampánytémává.
-
A Demokratikus Koalíció vizsgálóbizottságot kezdeményezett, valamint jutalmat ajánlott fel azoknak, akik megnevezik a feltételezett elkövetőket – ez a lépés ugyanakkor kockázatos politikai eszköznek számít.
-
Az MKKP áldozatokat középpontba helyező néma tüntetést szervezett a Kossuth térre.
-
A közvélemény erős érzelmi feszültsége sokak szerint nagyobb szerepet játszott a botrány kirobbanásában, mint egy-egy parlamenti felszólalás.
Elemzők úgy látják, hogy a Szőlő utcai botrány jóval több egy szokásos politikai vitánál: érzelmi alapú társadalmi válsághelyzet, amely a gyermekvédelem körüli bizalom kérdését állította a középpontba. A Fidesz számára mindez a legrosszabb időpontban érkezett, és a megszokott narratívák – például a külső ellenség keresése – inkább a saját szavazótábort szólíthatják meg, a szélesebb társadalomra kevésbé hatnak. A felháborodás mélysége miatt a kormány számára nehéz lesz gyorsan kezelni a helyzetet.