Trump béketervet hirdetett a gázai háború lezárására
Donald Trump amerikai elnök egy átfogó béketervet jelentett be a gázai háború lezárására, amelyet Izrael már elfogadott, és több arab, illetve muszlim ország is jóváhagyott. A terv célja, hogy az övezetet terrormentesítsék, majd újjáépítsék.
Novák Attila történész elmondása szerint Trump a megszokott túlzó stílusában úgy mutatta be a javaslatot, mint a civilizáció egyik legnagyobb eseményét. A szakértő kiemelte, hogy a terv mégis áttörést hozhat, mert ritkán fordul elő, hogy Izrael mellett mérsékelt arab országok és nemzetközi szereplők is támogatást adjanak egy ilyen kezdeményezésnek.
A részleteket ismertetve hangsúlyozta: a terv első pontja a fegyverek elhallgatása és a túszok szabadon bocsátása. Izrael befejezné a katonai akciókat, visszavonulna egy meghatározott záróvonal mögé, és létrejönne egy bufferzóna. A palesztin fél is részesülne engedményekben: szabadlábra kerülhetnének életfogytiglanra ítélt foglyok, valamint mintegy 1700 ember, akiket október 7-e után tartóztattak le.
A történész hozzátette, hogy a terv világosan kimondja: Izrael nem fogja anektálni a gázai övezetet, és nem telepítenek vissza izraeli településeket. Emellett egy nemzetközi katonai erő – amerikai, arab és regionális részvétellel – segítené a biztonság fenntartását és a palesztin erők kiképzését.
Úgy fogalmazott, Trump víziójában a gazdasági szempontok is hangsúlyosan jelennek meg: a gázai övezetből egyfajta „közel-keleti riviéra” kialakítását tervezi, ingatlanfejlesztésekkel és szabadkereskedelmi övezettel. Novák Attila szerint nemcsak a béketeremtés, hanem az újjáépítés hatalmas üzleti lehetőségei is mozgatják az amerikai elnököt.
Értékelése szerint a terv nem oldja meg a Közel-Kelet minden problémáját, de komoly előrelépés, hogy ilyen széles nemzetközi támogatás övezi. A döntő szó ugyanakkor a Hamasz kezében van, amely eddig minden hasonló kezdeményezést elutasított.
A történész szerint Trump egyszerre látja a békét és az üzleti lehetőségeket – a béketerv sikere azon múlik, hogy a felek hajlandók lesznek-e elfogadni a kompromisszumokat.